Nicola Yoon: Everything, Everything SPOILER ALERT!

Nagyon ​ritka, de nagyon híres betegségben szenvedek. Gyakorlatilag az egész világra allergiás vagyok. Sosem lépek ki a házból. Már tizenhét éve. Csak anyu és az ápolónőm, Carla van itt velem. 

Aztán egy napon egy költöztető cég teherautója áll meg a szomszéd ház előtt. Kinézek az ablakomon, és akkor meglátom őt. Magas, vékony, és csak feketét visel – fekete a pólója, a nadrágja, az edzőcipője, sőt még a kötött sapkája is, ami alól egyáltalán nem lóg ki a haja. Észreveszi, hogy őt figyelem, és megakad rajtam a tekintete. Csak nézzük egymást. Olly a neve.
Lehet, hogy nem lehet megjósolni a jövőt, de azért ezt-azt mégis meg lehet. Például nagyjából biztos vagyok benne, hogy bele fogok szeretni Ollyba. És szinte biztos, hogy annak katasztrófa lesz a vége.

Nicola Yoon Jamaicán és Brooklynban, Long Islanden nőtt fel. Jelenleg Los Angelesben, Kaliforniában él a férjével, a kötet illusztrátorával, és a lányával, akiket őrülten szeret. A Minden, minden az első regénye.
David Yoon író és designer. Feleségével, Nicola Yoonnal Los Angelesben, Kaliforniában él. Történetekről beszélgetnek, és felolvasnak hároméves lányuknak, Pennynek. David illusztrálta a Minden, mindent.

(Forrás: moly.hu)

Életem első utazókönyvét köszönthetem ebben a könyvben, és ezt pedig nem másnak, mint @Bibi_3 –nak köszönhetem! Nagyon hálás vagyok, köszönöm! :) Ő indította útjára a könyvet, melyet már régóta terveztem elolvasni. Akkor lássunk is neki!

Az alaptörténet röviden

Maddy amióta az eszét tudja beteg. Olyan beteg, hogy nem hagyhatja el az otthonát. Mindent a legkorszerűbb berendezések jellemeznek, folyamatosan ápolónő van mellette, aki nem mellesleg a legjobb barátjává nőtte ki magát. Az édesanyja mindentől óvja, és praktizál, így tudja mi kell a lányának…

Aztán megjelennek a költöztetők és megjelenik Olly a színen. Azonnal felfigyelnek egymásra természetesen. Rövid időn belül kialakul egyfajta barátság kettejük között, ami aztán szerelembe csap át.

Maddy-nek minden annyira új. Már beletörődött abba, hogy neki ennyit dobott az életnek nevezett gép, de Olly után kezd mindent másképp látni. Élni akar!

A karakterek

Maddy

Nem is tudom hol kezdjem. Talán ott, hogy a szívem szakadt meg érte. Semmit nem tudott a körülötte lévő világról, hiszen egész életében ,,be volt zárva” az otthonába. Mint egy gyönyörű madárka, akit a kalitkában tartanak. Nem tudtam eldönteni, hogy elfogadta a helyzetet vagy csak beletörődött a dolgokba és hagyta, hogy minden menjen a 18 év alatt kialakult rutin szerint. Minden napja meg volt tervezve, csak a probléma abban rejlett, hogy minden nap ugyanazokat a teendőket kellett végigcsinálnia. Persze értettem, mivel hálás volt legalább azért, hogy életben volt és hogy az édesanyja életben tartotta és mellette volt és feláldozta az életét érte, hiszen már csak ők maradtak egymásnak. Aztán megjelent Olly…

Olly

A történetben mindenkinek meg vannak a démonai, ez Ollyval sem volt másképp. Ő nem olyan betegséggel küzdött, mint Maddy, hanem olyannal, ami az egész családját fertőzi meg és belülről. A családi gondok mondhatnánk eltörpülnek Maddy betegsége mellett, de igazából mindegy, hogy kinek milyen problémái vannak az életben, azok akkor is problémák maradnak és felemészthetik az illetőt. Ollyt erősnek tartom. A történet végére megértett dolgokat és megtett dolgokat, amiket régóta erőltetnie kellett volna, annak érdekében, hogy változtatni tudjanak.

Összesítés

A történet úgy ahogy volt tetszett. Olvastam pár véleménynél, hogy elrugaszkodott az írónő a valóságtól. Én is el akartam rugaszkodni a valóságtól, ezért választottam ezt a könyvet. És élveztem. Szerettem olvasni, mert kiszakadtam egy kicsit és egy másik világba kerültem. Maddy világába. A történetnek voltak gyengébb pontjai nem tagadom, de összességében nekem tetszett.

Tetszettek az illusztrációk, a gondosság és pontosság, ahogy az érzéseket leírta. Hogy érezte magát Maddy a homokos parton, vagy a sziklaugrásnál, vagy csak úgy a világban. Hogy érezte magát azzal az emberrel, akit szeret. Hogyan élte meg, azt hogy hazudott az édesanyjának, Carla elvesztését, hogy szerelembe esett, hogy elkezdett élni és nem csak létezett.

Tetszett az írónő stílusa. Egyszerű volt. Nem bonyolított túl semmit. Tetszett, ahogy összeállította a történetet, de…

Véleményem szerint túl gyors lezárást kapott. Amikor minden kiderült, hirtelen gyorsultak fel az események. Nem azon a hova kapjam a fejem, te jó ég mi folyik itt szinten, hanem inkább a hol a folytatás szintű gyorsaság volt. Gyors volt, hogy kiderült minden a betegséggel az édesanyával kapcsolatban. Az utolsó oldalt olvasva nem hittem el, hogy ez az utolsó oldal. Még kerestem a folytatást, de sajna nem találtam.

Ezt az egy negatívumot tudnám a könyvvel szemben felhozni semmi mást.

Kinek ajánlom?

Egy kis kikapcsolódásra tökéletes olvasmány. Számomra könnyedebb olvasmány volt, mint gondoltam annak ellenére, hogy megható, hogyan talál magára egy 18 éves lány, aki még sohasem látta a világot és hogy hogyan fedezi fel azt. A könnyed romantikát kedvelőknek a szerelmi szál miatt kötelező ;)

Olvassátok! J

Egy olvasó lány

Képek forrása: tumblr.com, google.com